Kiállítás_majk

Kamalduli Remeteség, Majk_9

KIÁLLÍTÁS

A Majki-tó és környezete

A jegypénztár-fogadóépület a kortárs építészet formanyelvén idézi meg a tóparton egykor álló földszintes zsellérházakat. Ha a látogató innen az egykori templom tornya felé veszi az irányt, gáton halad át, majd a tó kifolyásánál az egyetlen megmaradt – ma műemlék – remeteségi vízimalmot láthatja. A tó fölött, dombon magasodik a Celli Szűz Mária-kápolna, amely a remeteség falain kívül épült fel 1757-ben a Majkpusztán szolgáló nép és a zarándokok „lelki felüdülése érdekében.” 

 

A Foresteria

Az 1745 és 1752 között épült fel a Foresteria, amelyben vendégszobák és a remeték közös helyiségei – konyha, könyvtár, borbélyszoba stb. – kaptak helyet.

A kolostor fő épületszárnyának emeletén található kiállítási térben a kamalduli rend általános és magyarországi történetét bemutató kiállítás látható A hallgatás ereje címmel. A bútorzat a kamalduli rend feloszlatása után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát.

Ugyancsak az emeleten négy szoba II. Rákóczi Ferenc fejedelem franciaországi tartózkodásának és a francia kamalduli szerzetesekkel való kapcsolatának állít emléket.

A kolostorépület pinceszintjének és földszintjének terei a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt remeteség egykori hétköznapi és ünnepi tereit idézik meg – ehhez mintegy 30 magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat.

Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a Refektóriumban, a Díszteremben, a Káptalanteremben, a Könyvtárszobában és a Kápolnában is.

A földszinten, a vadászkastélyt bemutató terekben kamarakiállítás emlékezik meg gróf Esterházy Móricról, aki Majkon született, és aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt.

 

 A klauzúra

A Foresteriától is falakkal elzárt területen, a klauzúrában helyezkedtek el a remeték cellaházai. Építésüket főúri családok, személyek és főpapok támogatták alapítványaikkal. Címereik a homlokzatokon láthatóak. A cellaházak előszobából, lakószobából, kápolnából, műhelyből és fáskamrából álltak, minden remetelakhoz kis kert is tartozott. A cellaház a remete személyes élettere volt, itt aludt, étkezett, olvasott, szabadidejét itt töltötte írással, faragással, kertje gondozásával.  

A 6. számú cellaház kiállítása egy kamalduli remete életmódját, a 7. számú cellaház pedig az elöljáró lakóhelyét mutatja be. Ugyanitt külön kiállítótérben majki régészeti leletek alapján kaphat képet a látogató a 18-20. század helyi tárgykultúráról.

 

A templom

Az itáliai rendi építészet sajátosságait mutató egyhajós, oldaltornyos Nepomuki Szent János-templom 1753 és kb. 1770 között épült meg. A közösség lelki központja volt, amelyben együtt miséztek és zsolozsmáztak a remeték. Hajója elpusztult, egykori szentélyében ma stilizált stallumok jelenítik meg a szerzetesek ülőhelyeit. A látogató megtekintheti a feltárt nagyobb kriptát is, amely kegyelettel őrzi a remeteség működése alatt elhunyt szerzetesek és laikus testvérek emlékét A lélek zarándokútja című, a barokk halálképet elmúlás-szimbólumokkal illusztráló holografikus filmmel. A templomtoronyban, a lépcsőkön felfelé haladva a szerzetesi lelkiség mélyebb „titkait” ismerheti meg a látogató, a harangházban pedig a Vértes gyönyörű látványa fogadja. Ugyanitt a majki nagyharang korabeli öntési technikával készült másolata látható.

 

Kertek

Az épületektől délkeletre terültek el a remeteségi kertek. A látványos mértani kert ma is őrzi 18. századi támfalrendszerét. Felső teraszán látható a stukkós barokk díszítést rejtő grottakápolna, boltozatán – a kert legfontosabb pontján – Szűz Mária rekonstruált falképével. A kert középső és alsó teraszain veteményeskertek kaptak helyet, a tó felé és a cellák vonalában egy-egy gyümölcsös volt. Utóbbi helyén a 19. század folyamán tájképi jellegű elemekkel alakított angolkertet létesített az Esterházy család.

 

Széchenyi 2020